M.Simon Katalin : Dermedt világ

„…éber a Hold a világ fölött.”

 

 

Árnyék eltűnik, ég pírja lankad,       

Sötétség lappang a dombok között,

Csillagok gyúlnak sorban az égen,

Éber a hold a világ fölött.

 

Fák törzse roppan,fagy foga marja,

Hízik a jég a patak vizén,

Kék színű havon róka se koslat,

Dermedt a lélek, bűn nem kísért.

 

Tűz lángja lobban, kormos kéményből

Szikrája pattan, mint ördögi fény,

Éjféli álom mélyére merül,

Új napra várva a fáradt remény.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.25. @ 10:04 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin