Menekülni akartam újra, kerestem hova… itt maradok…
El?lem elbújhatsz a széles világba’,
bújhatsz falevélbe, fügefa-virágba,
fehér billenty?nek öreg zongorában,
kérges keréknyomnak a földút sarába,
ég? pipacsfejnek zöldell? határban,
angyal szárnytollának fent, a mennyországban,
piros muskátlinak anyám ablakában,
le nem ütött köznek itt, versem sorában,
szenved? léleknek a pokol bugyrában,
forró ölelésnek… hosszú éjszakában…
De önmagad el?l, jaj, hova bújsz?
Legutóbbi módosítás: 2008.05.30. @ 04:28 :: Pongrácz Ágnes