Borbély Gabriella : Amorf

(((A gyermekkori barátnak, akit nem legális
ilyen sokféleképpen szeretni.)))

 

Negyednapja nem szólsz. Negyednapja hallgatok.
Ki ne mondd a vihar utáni csendet, ne tudatosítsd,
mert anélkül is érzem, hogy abban az ismeretlen házban
ülsz és verítékezel. Szagod van.
…a nap felé feszíted az arcod. Képtelen pózban süllyedsz:
már magunk alatt vagy, annál is mélyebben.

Egy évekkel ezel?tti törvénytelen ütközésre gondolsz.

Nekifutottunk valaminek,
valaminek, aminek nem kellett volna, valaminek,
amit homlokcsontunk tompa egymáshoz üt?dése jelzett,
valaminek, amir?l tudtuk, hogy nagyon fáj majd,
ha vége lesz…

Legutóbbi módosítás: 2008.04.08. @ 13:49 :: Borbély Gabriella
Szerző Borbély Gabriella 23 Írás
élesre hajtott papíron szilvakék sorok a zsebben, a belsőben, szív felett