Ejnye, ha bolond, le vele, ne töltse itt tele nekünk a sz?z fejünk arra nam méltó magfonnyasztó magamutogató lángelmével, mikor elemében van a szegény szája benem áll a remény hal meg, nem te, f?, hogy áll az alku, és a rend ne gyötörjön, hogy nemn te vagy akit rögtön szeretne, ily szertelent nem rendest, ki keres? Neszte ez való neked: vedd be a részed, már nem leszel részeg, te szegény félszeg kis csavargó, elvesztett a hit téged, de megtalált az aki véred lett még láttad, ?t a bérleted képzelt kis ablakán, mi utaztatott, a dunán, meg híres nagy tornyokba, városba városból édesb?l, sósból vagyrtok, nem fagytok meg semm sincs és nem is lesz ezt ne tudja, ne értse a robot társaság, énse fogom megmutatni nekik, megígérem!