kimondod a szavakat
és ?k kimondanak téged.
bár nem árulhatják el
pontos jelentésed,
mégis: beszélgetéseink
belémköltöztetnek.
ugyan meg nem tudhatom,
ki vagy te most,
vagy ki is voltál,
(és ki lehetnél akkor,
ha kevésbé szeretsz,)
mindig megérezlek;
és ha néha, egyszer-egyszer
engem is kinevetsz,
egy vállrándítással
pereg le rólam a szégyen.
nem tör?döm t?led fájni.
te elmondod – én megértem.
nem tör?döm t?led fájni,
mert eléggé fájni nem lehet,
katarzis nincs, csak szorongás,
görcsbe rándult reggelek,
törött tárgyak, törött esték
és újabb törött emberek;
kell-e akkor is feszülni,
ha elpattanni nem lehet?
nincs katarzis.
csak holnapunk van,
és a ’ma’, amivel tör?dni kell,
hogy mostantól már minden napunk
simultabban telhessen el.
Legutóbbi módosítás: 2008.01.30. @ 14:22 :: Zsákai Lilian