Torjay Attila : Szívküldi

*

 

A következő zenés üzenet Magyarbözsönyébe szól Kovács Gézánénak, házasságkötése 47. és válása 46. évfordulójára kívánnak minden jót Svédországból lánya és unokái: Gudrun, Olaf és Elődke.

— Harangozó Teréz: Nekünk találkozni kellett.

 

 Sok szeretettel küldi a következő nótát Kati Debrecenbe Lizi néninek, a volt osztályfőnökének névnapja alkalmából azzal az üzenettel, hogy jól sejtette, az-az igazolás ’69-ben tényleg hamis volt.

— Piramis: Becsület.

 

Szintén Bözsönyében a Kossuth utca 4/a-ban drága sógorát köszönti Ilus Rakamazról, azon alkalomból, hogy sok-sok év után vágyakozása meghallgatásra talált, illetve köszönettel küldi a nótát megértő szomszédasszonyának a Kossuth u 4/b-be, egyúttal szeretett nővérét mélységes együttérzéséről biztosítja.

— Bizottság tánczenekar: Már megint itt van a szerelem.

 

Ugarospersányba szól a következő üzenet: drága anyósom, szívem teljes melegével kérem elnézését a két évvel ezelőtti, durva hangú SMS miatt, nem gondoltam komolyan, hogy maga egy randa boszorkány, fogadja szeretettel a zenét, ha látja, a fiát is üdvözlöm, gondolatban mindig vele vagyok. Éva Dominikáról.

— Kovács Kati: Úgy szeretném meghálálni.

 

A műsorban elhangzott összes zenével köszönti legjobb másodunokatestvérét Béla Münchenből, szóljon a zene, kívánunk minden jót én és gyermekeim: Helmut, Ditrich és a kicsi Zsombor, egyben üzenem, hogy az otthoni látogatáskor elszenvedett tüdőszúrásom teljesen meggyógyult, illetve az engesztelésül küldött kolbász sajnos romlott volt.

— Feleki Kamill: Szeressük egymást gyerekek.

 

Lipickére a felejthetetlen gyermekkor emlékére küldi a számot Herr Joschka Kovatsch Kölnből, honvágytól megtört szívvel, üzeni egyben, hogy a sorscsapásokon fájó szívvel osztozik legjobb barátjával, az élet néha elviselhetetlenül kegyetlen, de kemény szívvel el kell viselni a csapásokat. Sajnos most nem tud segíteni, ő is sokat nélkülözik, például már több napja nem lehet kapni szíriai datolyát náluk.

— Kovács Erzsi: Oly távol, messze van Hazám.

 

Szíve összes melegével, az együtt töltött felejthetetlenül boldog órákra emlékezve küldi a zenét Kati Taplóvisonykáról Gézának, Péternek, Józsinak, Menyusnak, Dezsőnek /mind a kettőnek/, Lacinak, a Kiskunfélegyházi tőzoltóknak, Petinek, Gáborkának, a Petőfi utcai hentesbolt személyzetének, Bélának, Győzőnek, Vendelnek és a felejthetetlen Miksának.

— Edda: Minden sarkon álltam már.

Legutóbbi módosítás: 2008.01.02. @ 09:00 :: Torjay Attila