a valami és nem lét között
egyedül magammal
vagyok száznál is több
elképzelt hiány
mert beszippantani akartam
ami tiszta és igaz
amiben te lehetsz
az egészen egyszerû
és olyan határtalan
mint felhõk közt
azok a mindentõl messze érzetek
amik mégis olyan mélyre jutnak
hogy a tudattalan is megretten
mikor rácsodálkozol a világra.
(átsírtam magam ebbe az új-ba)
Legutóbbi módosítás: 2008.01.01. @ 13:45 :: csurai zsófi