kettétörsz
aztán
újra összeraksz
mint valami tökéletlen
kisplasztikát
és úgy lüktetsz bennem
hogy már nem érzem
hamisnak magam
ilyenkor
a fények és az agy
eltorzult képeiben próbálom
megfejteni
miért épp téged szeretlek
a mindennél is jobban.
csurai zsófi : kisplasztika