Tóth Katalin : Virrad

 

 

vigyázzban álló fák

bokrok sorfala

reményrügyek

hulló falevélálmok

újra és újra

ahogy a természet

lehatolni magunkba

mint mélybe a gyökér

örökzöldként

dacolni faggyal

nem várni tavaszra

hisz bennünk a kikelet

hittel járni

tüskés bozótosban

s?r? homályból

kiragyogtatni fényünk

 

csizmák dühös talpa el?l

elhajló virág

Isten ültetett

szeretet-erejével locsolt

bontsd ki szirmaid

nyílj a világra

– virrad

Legutóbbi módosítás: 2007.10.01. @ 09:07 :: Tóth Katalin
Szerző Tóth Katalin 51 Írás
Tóth Katalin vagyok, becenevemen Mirage. Régóta írok verseket, de két-három éve érzem úgy, hogy fejlődöm és dolgom van a költészettel. Remélem, szerzek néhány kellemes percet nektek írásaimmal.