Tóth Katalin : Ragyogás

Nyomtatás

becsukta szemét az Isten

hamis jelek között

vakon botorkál a lét

talán az Ördög

vezeti léptem

mikor lázasan sietek eléd

nem tudom már

helyes-e keresni

a boldogságot

mely tán a kárhozat maga

lyukat üt

az ég sötét szövetén

az örök h?séget esküv?

szerelmes szava

így születnek a csillagok

éjjelente besütnek

soraim mögé

és a ragyogásban

tisztán látom

ahogy a bizonytalan

lép egyet

a bizonyosság felé