Babják Krisztián : Lepke szárnya

Lepke szárnya súlyosul az estre:
így ragyogtat sötétet a hajnal.
Szelíd szív kel nászra a haraggal –
pokol kell, hogy tisztává teremtse.

Ívelés a célját hol keresse?
Hová zuhan magányán a nappal?
Eltagadja hazugság-malaszttal
fényét, amit megvall összes perce.

S még egyszer a nincsen. Megtalálta
benne azt, mi minden. Elszivárog
mégis. Gy?jti újra. Szép halálba

térne, örök útra. Üres árok.
Arcain a ráncok. Szent, szent, szent. –
Mindhiába várok. Lepke szárnya.

Legutóbbi módosítás: 2007.10.05. @ 11:46 :: Babják Krisztián
Szerző Babják Krisztián 30 Írás
Bátonyterenyén élek, az ELTÉ-n vagyok filozófia szakos, bár kissé túlkorosként (31 év); ez mindenesetre a biológiai korom, a valódi legalább 10 évvel fiatalabb, ha egyáltalán értelmes a korra vonatkozó kérdés :) - Kedves szerzőnk, az Email címed érvénytelen!! -