Szabó Edit Irma : Találkozás

Tél.

Megláttalak,

megláttál,

köszöntél.

Rókaprémbe burkolózva

köszöntött rám a Csoda.

Tavasz.

Tűnődtem.

Ki ő?

E pajkos látomás-kamasz.

Tovatűnő jelenség

lehet csupán.

Nyár.

Rám találtál,

rád találtam.

S mégis, a nyár

nem a mi évszakunk már.

A kongó ürességben

furcsán lebegek.

Ősz.

Befejeződött,

amit el sem kezdtünk igazán.

Rajtam kacarász

a szél, a bősz.

Nekem adtad, és elvetted

hirtelen a Csodát.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: Szabó Edit Irma
Szerző Szabó Edit Irma 58 Írás
Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.