Magyar Csaba : Piroska és a Farkas az interneten

Piroskának, a harmincöt éves szinglinek ez persze csak az álneve volt, s mint barátainak szokta mondani, barangolni indult az erd?be, vagyis kiválasztott egy érdekesebb csetfórumot az interneten. Több mint egy éve kapott rá, és hamarosan ismertté vált, noha csak tizenhat évesnek adta ki magát. Hasonlóan a Nagyanyó nev? felhasználóhoz, akivel kiválóan megértették egymást. Nagyanyó korához ill?en bölcs, Piroska kell?képpen naiv volt.

Sokat beszélgettek egymással, míg egy este Nagyanyó nem jelentkezett. Mindössze egy rövid emailt küldött, tudatva, hogy ismét el?vette a társadalom morális válsága miatt kiújult depressziója. Piroska annyira elszontyolodott, hogy aznap este inkább a barátn?ivel borozgatott a Cafe Pom-Pomban, ám másnap elhatározta, hogy nem hagyja annyiban a dolgot és felvidítja Nagyanyót.

Úgy fél tíz körül ült le a géphez. Megfogadta, hogy azértsem enged a csábításnak, nem lép be mindenféle topikokba, ehelyett megpróbál minél gyorsabban kapcsolatba lépni Nagyanyóval. Még egy új avatart is választott magának, egy piros sapkás kislányt, kezében szalaggal átkötött ajándékcsomaggal.

Azért megszokásból átfutotta kedvenc fórumait, így történhetett, hogy megakadt a szeme Farkas egyik rá jellemz?en köteked? hozzászólásán. Farkas az egyik legagresszívebb felhasználó volt, csak azért nem tiltották ki, mert más néven úgyis visszatért volna. Piroska csak nem állta meg, hogy belebonyolódjon egy virágvásárlásról kibontakozó vitába. Csupán a virtuális térben volt naiv kislány, a valóságban minden tekintetben egyenrangúnak tekintette magát a férfiakkal. Ett?l függetlenül nagyon megörült, ha néhanap virágot kapott, ráadásul ilyesmiben nagyon régen részesült utoljára.

Talán egy óra is eltelhetett mire eszébe ötlött, hogy teljesen megfeledkezett Nagyanyóról. Gyorsan belépett a jól ismert csetszobába és igen megkönnyebbült, amikor meglátta, hogy Nagyanyó is bejelentkezett.

– De jó, hogy itt vagy Nagyanyó! – örvendezett. Ha tudta volna, hogy az elvetemült Farkas adja ki magát az ártatlan öregasszonynak, aki persze a valóságban maga sem volt öreg, s?t még a sem biztos, hogy asszony.

– Már nagyon vártalak, Piroska! – válaszolta a farkas Nagyanyó modorában. Valami finomságot hoztál a csomagodban?

– Nagyanyó, miért nem filmekr?l, könyvekr?l és versekr?l kérdezel, mint máskor? Neked nem szokott az evésen járni az eszed.

– Az antidepresszánsoktól van Piroska! – válaszolt a rajtakapott Farkas -. Bevettem vagy fél marékkal, hogy csetelni tudjak ma este. Jut eszembe, hány éves is vagy aranyom?

– Nagyanyó, hát elfelejtetted, hogy most volt a tizenhatodik születésnapom? Pedig elmeséltem neked az egészet tövir?l-hegyire.

– Úgy látszik öregszem – hebegte a Farkas -. Inkább beszélgessünk filmekr?l, ha azt jobban szereted. Képzeld, épp tegnap láttam a Karib tenger kalózait. Nem mondom, Keith Richard elég király volt.

– De, Nagyanyó! – lep?dött meg Piroska -. Nem azt mondtad a múltkor, hogy a Pán labirintusa a kedvenced?

 – Mondtam, mondtam! – fortyant fel a Farkas -. Tudod mit Piroska? Ezt nézd meg! – ezzel átküldött egy pornográf képet a hálózaton -. Bekapcsolhatom a kamerát is, ha esetleg az kell neked – tette még hozzá negédesen.

Ha nehezére esett is, Piroska még körülbelül öt percig szóval tartotta a Farkast. Épp ennyi id?re volt ugyanis szükség, hogy a közben értesített készenléti csoportja lecsapjon a régóta keresett, belga-magyar kett?s állampolgár Farkasra, egy kiterjedt pedofil hálózat alvezérére.

Nagyanyó pedig hamarosan kigyógyult búskomorságából és attól fogva boldogan cseteltek Piroskával, míg meg nem haltak.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2007.06.02. @ 04:32 :: Magyar Csaba
Szerző Magyar Csaba 174 Írás
Már gyerekként is tudtam, hogy írni jó, mégis hosszú időre megfeledkeztem róla. Kicsit a véletlennek is köszönhetem, hogy újra felfedeztem magamnak ezt a nagyszerű játékot.