kölcsönbe kaptam, de jólesik az élet,
az égi kufárnak mit adnom kell vissza
ha időm kitellett, s akkor a múlt évek
minden boldogságát lelkem rájuk bízza
kik szerettek nagyon
mint elhagyott szobazugban a pormacska
mit hosszú évekig felrakódni hagynak,
bennem is gyülemlett egyre a kor mocska
melyet kik okozták – hajh de sokan vannak –
nos, azokra hagyom
aljas világ melybe születtem én tudom
de nekem a szív, mit szétszórtam az úton
volt a legszebb vagyon
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 11:12 :: Gáspár András (Gazsi)
