b huszta irén : Szimfónia

Hegedűszót hoz az őszi szél,
Tiszta hangok lágy hullámait,
Mélységekről susogva mesél,
Dallamívek egymást kergetik…

Pengő táncot jár a kottafej,
Tengervíz víg hullámtaraján,
A cselló halk szólót énekel,
Muzsikál egy ó-gregorián…

Basszust billeg a nagy zongora

Hószín-ében billentyűivel,

És a mélyen búgó orgona
Fehér, s lila virágot növel…

Mackós-mélyen cammog az üstdob,
S csilingel hozzá a háromszög,
Néhány hangot csillagokra lop,
Így az ég is dalolva dörög…

Fényt üzen a kürt s a trombita,
Villámokat szór vélük az ég,
Szelíden felel halk fuvola,
Ily gyönyörűt sosem játszott még…

Így cseng-bong a lét-szimfónia,
Egyszerre szól milliónyi hang,
S a zene, a csend édes fia…

Zengjen néma lelkekben harang!

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: b huszta irén
Szerző b huszta irén 26 Írás
Balogh Gáborné (Huszta Irén, szegedi monitorfüggő vagyok, aki hirtelen felindulásból elkövet néha egy-egy versszerűséget - csakis önmagának. De Hamvas Béla felszólítására - "...jaj neked, ha magadnak tartod... - megosztom azokkal, akiket érdekel. (Bővebben: http://elcinkedir.bplaced.net )