Jávorka Ágnes : Szürke macska hajsza

Szürke volt a macska, ami átment az úton

előttem, kér egy feketét, kérdezte mellettem

egy férfi, ellen- és rokonszenves volt egyszerre,

a szürkét sem kértem, mondtam, s kezemet kabátom

zsebébe dugtam, vigyázzon a jóléttel, lengette

meg nyakkendőjét a szélben. Csak néztem.

Ez egy vízió, nyáú, dorombolt a szürke macska,

jó, jó, elhiszem, motyogtam, kezem remegett

a kabátzsebben, szakadását mélyítettem idegesen,

kapd be, majd menj haza, vicsorgott ellen- és rokon-

szenvtelen, szakállas, vettem észre, támpont,

amibe lehet kapaszkodni, dehogy, nyávogott.

Próbáltam megérteni, mi történt az imént:

átfutott, ruhadarabot lengetett és suttogott,

szürke volt és feketét kínált szakállasan,

lassan ránéztem hűlt helyére, az enyém is ilyen,

a francba, de már egy jégpályán siklottam tova,

melyen a tavasz riant, mint elhagyott remény.

Évek teltek el persze, mióta ez történt.

Kabátom zsebét többször megvarrtam már.

És van egy szakállas férjem és egy szürke macskám.

Legutóbb szerkesztette - Jávorka Ágnes

Szerző Jávorka Ágnes 10 Írás
Nem tudom.Talán ha tüzet raknánk egy csillagos esten,vagy egyéb romantikus szituációban szemtől-szembe,kellemes háttérzenével,lódobogással,egy vadul zúgó folyó partján húnyt szemmel nézve az álmodott színeket,csapdosva a szúnyogokat, talán kinyögnék valamit.Voltez500karakter?