Jávorka Ágnes : Családi kór

Letaroltam a város számtalan virágát,

gyökerestül téptem pirosat, sárgát,

hazahoztam, elültettem őket,

itt nőnek innentől kezdve

egy festékes vödörben,

miután hátadon hoztad a koszlott fotelt,

mit valaki kitett háza elé,

mert neki már nem kell,

de nekem mégis megtetszett,

vonultunk végig a Nagy Jenő utcán,

hónom alatt egy rossz székkel, aztán

az Uránia mozi előtt táncoltam előtted,

doboltad a ritmust a fotelen

dártvödörként a fejeden,

jött egy srác, átvette az ütemet,

majd itthon eldőltél, na, igen,

az eperpálinka tette ezt veled.


Egy hét múlva esküszünk,

tudod, hogy rabok leszünk?


Egymáséi, bárki másé úgysem lehet,

lehellet köröz önnön valónk körött,

így hajlok lelkem tárva eléd,

ledér valóm nyílásaiban

szűzi álomképeidért.

 

Szádűzött lettem.


 

Legutóbb szerkesztette - Jávorka Ágnes

Szerző Jávorka Ágnes 10 Írás
Nem tudom.Talán ha tüzet raknánk egy csillagos esten,vagy egyéb romantikus szituációban szemtől-szembe,kellemes háttérzenével,lódobogással,egy vadul zúgó folyó partján húnyt szemmel nézve az álmodott színeket,csapdosva a szúnyogokat, talán kinyögnék valamit.Voltez500karakter?