Rozmaring Péter : Szeretlek sárgadinnye

Vajon miféle nagyképű garasoskodó találta ki a nyári időszámítást?
Most például az óra, négy óra öt percet mutat. Én persze tudom, hogy valójában csak három múlt.
Ha tényleg négy lenne, már kihűlt volna a sárgadinnyém a hűtőben.

A föld végre kihordta gyümölcsét, elszikkadt a növényi köldökzsinór, sárga labdává duzzadt az a tavaszi kis zöld bogyó, ami most engem vár itt, a három csillagos Lehelben.
Nem bírom ki, meg kell néznem.
– Ugye már nagyon várod, hogy megegyelek? – nyitom rá a fehér ajtót.
– Igen, igen! Zamatomat csak neked szánom! – szinte hallom válaszát.
Persze a lakoma majd nem ér véget véled. Hiszen tele a szekrény almával, banánnal, retekkel
és minden földi jóval.
Elképzelem mi lesz, ha végre kihűl. Magam elé teszem majd rózsás szélő tányérkámon, de lelkem repdeső örömét csitítgatva, egy ideig csak nézegetem és hagyom, hogy parfümös illata betöltsön. Szerény kis termés ez a göröghöz képest, de ízével illatával győzedelmeskedik zöldben tetszelgő rokona felett.
Jöhet nékem a piaci dinnyeárus, kandikálhat egy egész hegynyi dinnye tetejéről, hangos mutatványokkal is szórakoztathat, de biztos hoppon marad, ha nem sárgát árul!
Nézem kedvenc gyümölcsömet, ahogy a délutáni napfényben sárgás-zöldben pompázik.
Ruháján apró zöldes erecskék bújnak meg, szövevényes vonalakkal járva át az egész felületet.
Döbbenetes precizitással a természet a termést már szét is osztotta, cikkelyekre bontván a gömböt.
Tökéletes! Kiáltok fel magamban. Kis híja, hogy nem piszkítok be örömömben.
Képzeletem tovább fúrja magát az édes jövőbe és a falatok javát már a számban érzem.
A héjról az eleven zöld részekig szüretelem a puha édes mannát. A csoda még ilyenkor sem ér véget.
A kifosztott héjakra éhes rovarok kaptak meghívást lakomára. Elsőnek metálzöld ruhájában a légy jelenik meg, s azonnal a tárgyra tér, szívókájával szürcsölgeti az édes levet.
A muslicák serege ennél kultúráltabb, előbb ünnepi táncot lejtenek az eljövendő étkezés örömére. Micsoda összhang! Pár sejtnyi agyuk vezérletével csodálatos koreográfiát produkálnak. Nézem, nézem, tudom, hogy éhesek, de ők inkább táncolnak, de milyen szépen!
Komolyan, mindjárt összekarmolom magam! Ez a csöpp kis dinnye mire képes!
, te dinnyék dinnyéje! , te sárgák sárgája! , te anyaföldünk sárga nektárral terhes kis pocakja, kérlek hagyd , hogy imádjalak!
Szeretlek sárgadinnye!

Legutóbb szerkesztette - Rozmaring Péter
Szerző Rozmaring Péter 17 Írás
Hah!Tudjátok, sok mindennek gondolom magam, és talán ti is gondoltok rólam egy, s mást, de a való egyszerű, ha jól nézed, és miazmákos, ha hétköznapi szemmel.