Böröczki Mihály - Mityka : UNG FOLYÓ

2019.04.08. Böröczki Mihály - Mityka Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

FOGADOTT FOLYÓINK

 

Elképzelem a Földemet,

mint ízeire tört kezet,

egy vad gyönyör a zárt ököl,

s a folyók megduzzadt erek.

 

UNG FOLYÓ

 

Az Uzsoki-hágó körül

kicsurranó vizet örül,

Kárpátalján nagy utat jár,

s ukrán, szlovák államhatár,

ma már több nevet is kóstol,

szláv nevét a kígyó szóból,

Felső Domonya és Ungvár-

nál két erőművet szolgál,

nem hagyták, hogy vize vesszen,

mégsem ártott senkinek sem,

befogadó ölet akar,

félti szlovák, ukrán, magyar,

nem hibáztatja a sorsot,

Latorca várja, s a Bodrog.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.