Vaskó Ági : Már szárnya sincs

2015.01.11. Vaskó Ági Vers 22
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Már szárnya sincs
a csók-fosztott szónak,
az éji kéjt
csak álmom derengi még,
párnám őrzője
megbúvó, buja bóknak,
elrejti hangod,
mint ezernyi tollpihét.

Már szárnya sincs
a csók-fosztott szónak,
néma magányt
rejt barázdált homlokom,
földi poklot
a tűzcsiholónak,
ki átlépett
elhamvadt csontomon.

Már szárnya sincs
a csók-fosztott szónak,
bár vívódásom
jaját fröccsenti még,
s ha néha
az igaz szavak gyónnak,
ott legbelül…
hiányod most is ég.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.01.11. @ 04:00 :: Vaskó Ági
Szerző Vaskó Ági 121 Írás
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem. Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban. Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik. Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik irodalmi portálon osztottam meg. Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.