Csillag Tamás : Hiába rejtenek

Nyomtatás

Nézem a villogó volume ledet,

hogy olyan mindegy: hangos, vagy halk vagyok,

meglehet szokni ezt is, a csendeket,

a virrasztást, a száraz szájpadlatot,

szokni kell, mint a pálinkát a sörre,

meg kell szokni ezt az egyes egyedült,

hogy igazából nem is vágyom többre,

csak betölteni vele a szelet ?rt,

ami attól van, hogy képeit nézem,

klaviatúra, kattintás a fészen:

szmájlijelek és sok-sok nyitott mondat,

keressük a másikban önmagunkat,

mert hiába rejtenek a t?zfalak.

Bújócskát játszunk, hogy megtaláljanak.