Böröczki Mihály - Mityka : Tyúklétra

Nyomtatás

Kis tákolt létra, fokra is szegényes,

mit disznóólnak támasztott az Édes,

a tyúkok járták, szálanként beosztva,

telt böggyel este, reggel botladozva,

s mint világító csillagok az égben,

úgy károgáltak szét a tetőtérben,

s ha közben itt-ott helyszűke is támadt,

pár hosszú rúdra pihentek a lábak,

majd jött a hajnal, kora sugarakkal,

nagy, leeresztett békével a nappal,

az udvaron fű, szemétdombon bármi,

s ők igyekeztek ezt-azt kotorálni,

a kakas tett-vett, mint afféle csél-csap,

míg megcsappant és megtelt a derékhad,

egy biztos pont volt közben, az a létra,

mit Isten se állított takarékra,

a nappal telt-ment, s kotlott fészket várva

rátollazódtak mind a régi zápra,

s a friss öröm, mint ujjbegyem kileste,

úgy nyolcra-tízre szaporodott este,

én ingem csücskét fogva beleszedtem,

az ég takarót húzott szét felettem,

majd vigyázón a nagy titkot csodáltam,

hisz ott rejtezett mindenik tojásban.