Böröczki Mihály - Mityka : Tyúklétra

Kis tákolt létra, fokra is szegényes,

mit disznóólnak támasztott az Édes,

a tyúkok járták, szálanként beosztva,

telt böggyel este, reggel botladozva,

s mint világító csillagok az égben,

úgy károgáltak szét a tetőtérben,

s ha közben itt-ott helyszűke is támadt,

pár hosszú rúdra pihentek a lábak,

majd jött a hajnal, kora sugarakkal,

nagy, leeresztett békével a nappal,

az udvaron fű, szemétdombon bármi,

s ők igyekeztek ezt-azt kotorálni,

a kakas tett-vett, mint afféle csél-csap,

míg megcsappant és megtelt a derékhad,

egy biztos pont volt közben, az a létra,

mit Isten se állított takarékra,

a nappal telt-ment, s kotlott fészket várva

rátollazódtak mind a régi zápra,

s a friss öröm, mint ujjbegyem kileste,

úgy nyolcra-tízre szaporodott este,

én ingem csücskét fogva beleszedtem,

az ég takarót húzott szét felettem,

majd vigyázón a nagy titkot csodáltam,

hisz ott rejtezett mindenik tojásban.

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1007 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.