Vőneki Adrienn : Búcsúlevél

 

Azóta is itt ülök, ahol utoljára
megöleltél, nézem a poharat, amib?l újra ittál.
Látom, ahogyan nyeled a kortyokat és magam
is szomjazom rád.

 

Szerinted mennyi id? alatt párolog el
bel?le a víz? Mérnök vagy, biztosan tudnád.
Nem szeretem a fizikát, hogy minden elmúlik,
ez a pohár is kiüresedik, de addig is, olyan, mintha
a lelked újra és újra bejárná a szobámat, és
egészen véletlenül itt felejtené az illatodat.

Legutóbbi módosítás: 2012.05.12. @ 07:00 :: Vőneki Adrienn
Szerző Vőneki Adrienn 64 Írás
Szabad vagyok, akár a verseim