*
szétszórt szógyöngyök szemétbe szóródva
fakulnak fénytelenül fagyott félreértésekbe,
keserű kételyek kérnek képet, kiakadva
láthatatlan lelked lebomló létezésében,
időtlen idők ígértek immár idejemúlt
végtelen vágyakat, vadul variálva
szép szerelmes, széthullt szirmokat
sárba süllyedt
bevallott bűneinkre
