Angyalnak születtünk, csak eladtuk a szárnyunk.
Most hit nélküli szívvel,
zsebünkben k?vel.
Csodára várva állunk.
Várjuk az angyalt az égre nézve,
pedig csak bele kéne néznünk újra egymás szemébe!
———————-
Szia Kedves Szerz?!
K?vel- szívvel – ragrím. De jól áll neki, maradjon.
A következ? sorban viszont cserélni kellene a szórenden, mert ha túlságosan összecsengünk, nem jut célba a gondolat. Az ilyen rövid verseknél nagyon kell vigyázni ezzel, hisz nincs id? elmerülni.
A következ? sor tehát így szóljon: „állunk csodára várva”
Ugyanez a helyzet az utolsó sorral, a kívánatos verzió: „pedig csak bele kéne néznünk egymás szemébe újra”.
Értem az érvelést, és igaza is van, ha nyelvtanilag és szószerkezetek szerint nézzük. Viszont ha megváltoztatom a szavak sorrendjét elvesznek a rímek. Abbacc rímképletet akartam belerakni. És a rímek szerintem dallamossabbá és fülbemászóbbá teszik ezt a pár sort.
Nem kötekedni akarok, és természetesen elfogadom a lektorálást. Csak gondoltam felhozom az én érveimet is. : )
Tisztelettel.
Bacskai Nóra
Legutóbbi módosítás: 2011.05.23. @ 23:30 :: Bacskai Nóra