Bacskai Nóra : Angyalnak születtünk…

Angyalnak születtünk, csak eladtuk a szárnyunk.

Most hit nélküli szívvel, 

zsebünkben k?vel.

Csodára várva állunk.

 

Várjuk az angyalt az égre nézve,

pedig csak bele kéne néznünk újra egymás szemébe!

———————-

Szia Kedves Szerz?!


K?vel- szívvel – ragrím. De jól áll neki, maradjon.

A következ? sorban viszont cserélni kellene a szórenden, mert ha túlságosan összecsengünk, nem jut célba a gondolat. Az ilyen rövid verseknél nagyon kell vigyázni ezzel, hisz nincs id? elmerülni.

A következ? sor tehát így szóljon: “állunk csodára várva”

Ugyanez a helyzet az utolsó sorral, a kívánatos verzió: “pedig csak bele kéne néznünk egymás szemébe újra”.

 

Értem az érvelést, és igaza is van, ha nyelvtanilag és szószerkezetek szerint nézzük. Viszont ha megváltoztatom a szavak sorrendjét elvesznek a rímek. Abbacc rímképletet akartam belerakni. És a rímek szerintem dallamossabbá és fülbemászóbbá teszik ezt a pár sort. 

Nem kötekedni akarok, és természetesen elfogadom a lektorálást. Csak gondoltam felhozom az én érveimet is. : ) 

Tisztelettel. 

Bacskai Nóra

Legutóbbi módosítás: 2011.05.23. @ 23:30 :: Bacskai Nóra
Szerző Bacskai Nóra 12 Írás
Mit írhatnék magamról. ÃÂtlagosnak nem mondható (mert átlagos e az, aki verseket írogat manapság? XD) 20 év körüli gyógyszerészhallgató vagyok Debrecenben. ÃÂrni soha sem tanultam, és nem is szeretnék. Magamat nem tartom nagy költőnek, csak valaki olyannak aki az érzéseit hagyja a papíron megszólalni. Régebben verseket mostanában főleg dalszövegeket írok alakuló zenekarunk számára. Hát kb ennyit rólam...