dudás sándor : Tengerölt?

El?zmény nélkül, csak úgy

belelökve a kor mélyvizébe,

úszunk, fuldoklunk, figyeljük

egymást, tiporva, félve-féltve.

 

Egy-egy bátrabb siker-csapásunk

vizet zúdít társunk szemébe,

törölni nincs ideje, öklöt

rázni se – süllyedne mélybe!

 

Partot sejtünk? Hiszen tudatosult

rég bennünk: örökké nem lehet

csapkodni egész lényünkkel

e tengernél nagyobb vizet.

 

És ha végelgyengülésig csak

úszni, sehol part, se sziget?

az a pálmafás, amit vetít

az eszel?s emlékezet.

 

Ez hát Istennek szép világa!

Fenn a mérnöki csillagok

kiszabták sorsunknak határát,

                                               és csak sejtelmek, csak habok…

Legutóbbi módosítás: 2011.05.20. @ 11:00 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 773 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.