A szám félre ne vezessen valakit, nem arról lesz szó, hogy mit csinált Anavi 98-ban, mert ő akkor se politizált, amikor mi a fejünkön átbucskázva mindannyian világmegváltással foglalkoztunk. Isten őrizz! A politika idegesítő és az ártalmas az egészségnek. Arról az egyszerű tényről van szó csupán, hogy Február 26-án Frucht Ferenc nyugalmazott temesvári középiskolai tanár, aki Anavi Ádám néven vált hirhedté az itteni köztudatban és hiressé a magyar irodalomban, betölti a 98. életévét, ami nem is olyan nagy teljesítmény, mint amilyennek első pillantásra tűnik.
Mert ő köszöni, ő most is jól van. Készül az Irószövetségi felköszöntésre, megsütteti a hagyományos ünnepi zserbószeletet és vaniliás kiflit az összegyültek megvendégelésére. Legalább ők ne érezzék, hogy a felesége, Bözsi, ilyen váratlanul itt tudta hagyni örökre a múlt ősszel. Ezeket a finom süteményeket mindig ő csinálta személyesen, de talán a barátnőinek is sikerül rendesen megsütni…
Nagyon fínomak voltak, tanúsíthatom, mert minden évben eljövök. No nem csak azért, hogy megkóstoljam Bözsi remekeit. Engem más, alattomos indokok űznek ide. Minden esztendőben elhatározom, hogy megfejtem a titkát. Az idén egyenesen viviszekciót hajtok végre. Felboncolom és megtalálom az okokat. Ugyanis nem igaz (és akkor még finoman fogalmaztam), hogy azért ilyen, amilyennek tűnik, mert Anavitamint szed ! Ezt csak Pongrácz Marika találta ki, mert nem lelt az egész jelenségre jobb magyarázatot.
A gyanusítható okok között első helyen áll a hallatlan szemtelensége. Ez érdekel a legjobban, ahogyan fittyet hányva a biológia törvényeire már 33 évesen is azt számítgatja, mennyi van még a százig, nem restelli végig gondolni, leírni, kiadatni és végül ránk hagyni a csodálkozást is, hogy képes beváltani a fenyegetést: „Gonosz világ, bírlak sokáig!”
De ez egymagában még nem elég. 35 éves orvosi praxisomban sok szemtelen fiatal halottat láttam és semmi sem maradt utánuk. Talán a világfelfogásában van a titok, abban ahogy mindig vidám, köp a gondokra, gyantázza a Gyula vonóját és a mai ünneplésre is előre kikötötte, hogy ő márpedig valami nagyon vidámat akar! S most kínlódhatok, hogy két fogyókúrás zöldalma között magamból valami humorosat kipréseljek, ami vetekedhet az ő ötleteivel.
De igazában az ördög akar vele vetélkedni, életében egyszer se volt szüksége fogyókúrára, nem csoda, ha mindig volt kedve egy kis vidám fantáziálásra. És micsoda az evilági valódi örömöktől elrugaszkodott ötletekre futotta a hosszú idejéből ! Mert kérdem én, itt ahol csupa Anavit jól ismerő, komoly irodalmár ül körben, olvasott -e egy is Önök közül- bár egyszer is az Anavi tollából, egy ódát a füstölt csülkös töltöttkáposztáról?! Vagy egy Krudys velőscsontról, ahogy reszket a tányéron?
Az Anavi féle Csülök sem nem füstölt, se tormával nem eszik. Egy szimpatikus kisfiut tisztel ezen a néven. Verses halandzsáiban Tücsökké lényegül a szöcske, Mogyorófelügyelővé a mókusmadár és nem restelli elmesélni a csigavérrel pőrén napozó csóré csiga tragédiáját sem, aki verébtől (nem vérebtől!) való ijedtében egészen elcsigázottan legurul a csigalépcsőn és csigolya törést szenved. De felfedezi az önfeltöltő porszívót, a Darázst is, virágszirmok színének, bimbó szélének, levél lapjának, fűszál élének tisztítóját. S mielőtt végleg lemerülne – feltöltődni Anavi felküldi a magas feszültségre.
Csak tudnám hol dugdossa azt a drótot?! Bizony rászállnék én is, megvárnám, mig az öntöltő elembe betöltik az áramot. Aztán megint: …mint tóba a kődobás hullnék a csendbe akár a darázs. De nincs az a magas feszültség, amitől eszembe jutna mesterszonettet írni egy mammut foghoz! – vagy sétálni vinni kutyus helyett a napot és tőből karimás kalapot tenni az égre! Mint ahogyan soha az életben nem tudtam sem mértéktartó sem semleges lenni, nem is beszélve a NAGY SEMLEGES-ről. Lehet itt a titok veleje, felfedezni a vaklyukat, kiprovokálni a Föld felmondását, megszüntetni a vonzását és kirepülni az űrbe…és elvárni, hogy az Isten is mellém könyököljön ámuldozni egy felhőre.
Igazán irigyelni kezdtem a humorát, az ötleteit, az átlényegítő képességét, a semmi-sem-számít-igazán attitüdöt: csak egy lényeg van, hogy a logika mennél inkább kificamodjon! Aztán tovább böngésztem a könyveket, mivelhogy megigértem megtanulok legalább ötven kétsorost…
S akkor rádöbbentem, hogy mekkora csalóról készülök én hőskölteményt gyártani – mert hogy verset irni nem tudok. Szembesített többedmagával, elhatárolta magát attól a másiktól, aki éjjel nem hagyja pihenni, aki képes könyörögni Európáért, az irott civilizációért… S mióta olvastam „A ház bennem és én a házban” című elmélkedését, azóta hét független énjét kereshetem – megannyi titok. Mert kiderül, hogy a MINDENSÉG MAGA az Anavi témája, a késdobálótol a magasugróig és mindaz, amit e szavak kiejtésekor egyetlen normális ember se gondol végig. Senki nem veszi magának a fáradtságot, hogy a szivárványt a túloldalról is megnézze, csak Anavi.
Aztán váratlanul beismerő vallomást tesz a költő:
„ Csaló, sekély vizek már nem léteznek
Soha sem lehet mérője felszíneknek.
Akit a mélybe hív a küldetése.”
És megértem végre, hogy a TITKOT sohase fogom megfejteni, de a léc felett is gondolkozva töprengő magasugrót megnyugtathatom a kötelező módon bekövetkező szabadesés beállta előtt, hogy ilyen életmű után „akad, ki facsart életed nyomát majd kibetüzze.”
De most még „Szorzódj meg
cs e n d
m a g á n y i d ?
kapaszkodás
a léc fölötti átbukás előtt”
Ezt kívánjuk valamennyien!
Adjon Neked még sokáig erőt az Isten, hogy együtt ujrateremtsétek ezt a tökéletlenre sikerült világot – de ha ez lehetetlen -, akkor legalább ezt az egyetlen neked szánt évszázadát !
Az alábbi kép 2005-ben Aradon késuzült, Faludy György és Anavi Ádám találkozásakor. Az előtérben (háttal állva) Böszörményi Zoltán, az esemény szervezője, az „Irodalmi Jelen ” főszerkeszztője látható.
Jegyzet: az „Erdélyi Magyar Ki Kicsoda” 2000 – című kiadványból, részletek
Anavi Ádám tanár, költő, műfordító (Torda 1909, Febr. 26)…
a Kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetem filozófia szakán végez
1937-71-ig Temesváron filozófia-, magyar irodalomtanárként dolgozik nyg.-ig.
Egyetlen leánya Olga, tanárnő, Magyarországon él.
Kötetei: Öregek igazsága (színmű, Tv. 1940)
Hess, szegénység (versek, 1944)
Indulnak hadirendben ( vers, Buk.1953)
Etika és Kibernetika (vers, Buk.1970)
Metafórás idők (Vers, Tv. 1974)
Csülök és a tübbi négy (gyermekversek,Tv.1978.)
Szembeítés többedmagammal (versek, Buk. 1988 )
A sanda mészáros szemével, avagy Napoleon poloskája(szatirikus versek 1999)
Kepler (dráma, román nyelven, Tv.1995)
Színházi bemutatásra került művei:
Kecskelovag; Fénypásztorok; Kepler és Androméda; Az eltűnt szerető; Az asszony válaszol.
2004-ben Temesváron 96. születésnapján megjelent egy gyűjteményes verskötete, amelyben helyet kaptak a régi cenzúra által kifogásolt versek is. A Román Irószövetség sokszoros kitüntetettje,
Temesvár díszpolgára.Valamennyiünk szeretett „Tanár ura”.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: Bárányi Ildikó
