Szilágyi Erzsébet : Barátok

 

Azt hiszem, sosem voltam különösebben barátságos,
úgy értem, csak akkor dicsértem, ha őszintén gondoltam,
mégis tele vagyok ismerősök tömegével,
emlékekkel,
kivel hol voltunk együtt,
tanultunk, játszottunk,
dolgoztunk, üdültünk.
Rettentően örülök, ha rátalálok
egy ismerősre, aki még él,
elmesélem neki, hogy én is,
bár csak majdnem,
felemlegetem a közös emlékeinket.
A válasz többnyire arculcsapás.
Nem emlékszem rád – ilyet is kaptam,
vagy ja, persze, Te vagy az, aki levelét megírta.
Vannak azért becsületesek.
Elfogad ismerősnek, de nem szól hozzám.
Írok csetben, nem reagál.
Mit erőlködöm én, másfelé vitt utunk.
Az első golyóstollat Peti adta kölcsön,
vagy tán Balázs volt.

Legutóbb szerkesztette - Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 227 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.