Böröczki Mihály - Mityka : NOTRE DAME

2019.04.17. Böröczki Mihály - Mityka Vers 16
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

(Húsvéti üzenet)

 

 

Láttam, ahogy pokolba hull a tornya,

mintha az Isten egyik ujja volna,

ahogy az Óhazának int jelet.

Égő ima. Megtorpant döbbenet.

 

A lelkét küldte föl a mennybe Párizs,

de üszköt nyel vele a nagyvilág is,

s a majdnem nyolcmilliárd, egy tömeg.

A nagy kereszten óriás szögek.

 

Egy égett stigma. Lyukas boltozat.

Az ég bezárult. Ma már nem fogad.

Húsvét péntek jön. Fölszakadt sebek.

A templom böjtöl. Nem az emberek.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.