Serfőző Attila : Szekvencia

 

Mielőtt arcodra hasonlítanák,

túl messzire kell menned,

zihálva marom a szád,

fogyó Hold vagyok nélküled,

 s  veled.

Kiirthatatlan álmokért sírunk,

akár az összes remény,

egyetlen lelki fonák és

az örökkön-örökké   zálogai lettünk,

hiszen  sorsunk

a végtelenbe szabaduló fény.

Sírva sírnak az észrevétlen éjjelek,

vagyok veled, de  nincs nap nélküled…

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 498 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.