Kránitz Laura : Hatások

Kékedben fürödtem.

Szenvedélyed szivárványa

káprázat volt az ’örök’  fogságában.

Hatása orkán erejű,

lelkem széttépett árnyékként,

alattam elterült.

Zuhantam mélységedbe kapaszkodva,

e fájó megkötést soha nem oldva.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2017.07.30. @ 11:00 :: Kránitz Laura

Szerző Kránitz Laura 17 Írás
Mottóm „Minden, mi van e bús világon, álomba ködlő furcsa álom.” 14 évesen kezdtem a versírással foglalkozni, addig csak szerettem a verseket. Hosszabb szünet után 2009-ben újra kezdtem, ill. folytattam a versírást. Nem tudom megmagyarázni, miért volt ilyen hosszú kihagyás, de azt hiszem, mindennek oka van. Írásaim fő témái: gondolataim arról, hogy látom a világot, milyen hatások érnek. Kérdésekre kérdésekkel válaszolok, örök kételkedő vagyok. Szeretem a filozofikus gondolatokat, a tömörített, lényegre törő fogalmazásokat, az élet értelmét kereső boncolgató írásokat. Bonyolult lelkem világa, kutatja a miérteket és vonzza a hasonló melankolikus lelkek megjelenését. Érdekel minden, ami a művészettel kapcsolatos és kiemelkedik az átlagból. Hol egy kép, festmény adja a gondolatokat, hol a szavak keresik a képet, ráerősítésképpen, hol független- e kettőtől és a megadott téma a versek alapja. Szeretek tömöríteni és pár szóval, mondattal elmondani azt, amit gondolok, érzek. A kötetlen verselést szeretem, de kipróbáltam magam, a kötött versformáknál is. A Facebookon megtalálható még az alábbi két posztom: - Kránitz Laura versei, gondolatai- - MA esti Lara-PHON- oldal-pársoros gondolataim egy mondatban. Szeretek véleményt írni, hozzászólni versíró társaim írásaihoz, ha megérint. Írjunk, míg úgy érezzük, feltöltődünk és többek leszünk általa, és talán fennmarad mindenkinek-e nagy sokaságból kik verset írunk, ha csak egy műve is, és átmenti valaki a jövőbe, már megérte… Szép napot mindenkinek.