Nem tudom, hogy honnan vettemennyi álmot, azt sem tudom, hogyakkor mennyiért.Darabjáért fizettem, elvétve súlyátnyögte mérleg – értéke volt, tudom– de mára mennyit ér?Néha átöblítem őket a folyóban,száradni napsugárra aggatom.Tapintásra lágy selyem, nincs rojtja,egyetlen árva foltja sem.A galambok csodájára járnak, illataakácvirágot szégyenít, de folytongyűrött, és így nem viselhetem– Bár tudhatnám, miért…
