Marthi Anna : A legszebbnek

Te vagy nekem a legszebb férfi,

mint óriáspitypang ritkuló haját

kacagva elfújó boldog gyermek.

 

Te vagy nekem a legszebb öreg,

mint foltos kötényű cipész keze,

rejtheted-e véka alá dolgos két

 

tenyeredet? Régi fotóról örökölt

mosoly, sokrétűségéből fénnyé

titkosult, múlt szótlansága ez.

 

Föld ízű kávém úgy sokszorosodik

ízedért, mint lassuló légvétel csend

békéjét szaporítja. Bóbitaernyőket

 

tudó glóriád harmóniába szórt könnyű

tánca megkapóbb vagy minden hőstetté;

legyen az akár angyalt formáló csapás?

 

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1318 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak