Böröczki Mihály - Mityka : RINGLISPIL

A látványától is hányingerem volt,

a hosszú láncon megpördült a mennybolt,

por tülekedett föl az út porából,

s nagy gombócokat nyeltem a világból,

rossz érzéseim a földön se szűntek,

a szédülőzés volt nekem az ünnep,

a félsz egy évet bírt ki általában,

de minden évben újra megpróbáltam,

az egész búcsút mindmáig nem értem,

csak úszkáltam a színek tengerében,

egy egész nap volt egy lélegzetvétel,

és nem örültem semminek se kétszer,

micsoda messzi van, de ideérzem

a  boldogságot újra, minden évben,

s nagy kapun járok ki- be, mit a sors nyit,

és egy búcsúban pörgök költtől holtig.

Legutóbbi módosítás: 2016.05.22. @ 08:21 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.