M. Laurens : A PISZOK

M. Laurens: 
.
A PISZOK
[senectus insanabilis morbus est]* 
 
A piszok fél, és dödög serényen
A pléd glazúrján át, szegény.
A piszok vádlón néz, hősi félszben:
És rettegés ül két szemén

A piszok vár, a bosszús ragacsban,
A talpak alja mikor nyúz,
A piszok szűköl egyre vadabban
E lant szögén: mert komor-bús.

Én már látom őt a nagy kötélen,
Hallom őt fenn: nyüszítve leng.
Hiába feszítem nagy kevélyen:
Lantomon csak szutyok feszeng.
 
Pest-Buda 2016. február. 07.
 
*  Az öregség gyógyíthatatlan betegség.
Legutóbbi módosítás: 2016.03.13. @ 13:02 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 220 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )