Vandra Attila : Válasz meg nem született lányomnak

Drága pici meg nem született lányom!

Megdöbbentem video-üzeneteden, amely, a youtube-on, bejárta a világot… (Lásd a naplómat – olvasd el mielőtt ezt elolvasnád!)

Drága pici meg nem született lányom!

 

Megdöbbentem video-üzeneteden, amely, a youtubeon, bejárta a világot.[1] Persze, hogy figyelek rád, hiszen alig várom, hogy megszüless, iker fiútestvéreddel együtt. Ha este Anyuval befekszünk az ágyba, odateszem a hasára a kezem, hogy érezzem a mozgásotokat, simogatlak, és hallgatom szívetek dobbanását. Ugye, érzed? Jól gondolod, mindentől megvédelek majd, amitől tudlak: oroszlánoktól, tigrisektől, fegyverektől, autóktól… még sushitól is, bár nem tudom, miért kellene, de ha kérnéd… megtenném.

        Úgy érzem, e levelet nemcsak nekem kellett volna címezned, hanem édesanyádnak is. így ebben a formában igazságtalan. Hallottad valaha a számból azt a szót, hogy ribi, vagy valamely rokonát? Mérgemben csúszott-e ki a számon olyan jelző, amelyet férfiakra nem aggathattam volna? Én nem emlékszem…

        Szeretnélek megnyugtatni: rendezett családi környezetben felnőtt, egészséges pszichikumú, normális szexuális élettel rendelkező férfiak nem erőszakolnak meg senkit, sem nemileg, sem fizikailag, még verbálisan se, ha nem provokálják őket. Az iskolázottság nem szempont, hiszen tanáraid közt is akadt agresszióra hajlamos… Remélem, nem ilyen személyben találod meg majd az igazit, párválasztásban barátnőid sémáit követve… Kikeresik a legmachobbat, aki kiverekedte magának e helyet… bizonyítási kényszerből… Hej, amikor erre kerül a sor, már késő, szívedre, és nem rám fogsz hallgatni. „Ne szólj bele, az én életem!” Nagyon féltem ikertestvéredet. Ha azt akarja, hogy a lányok szóba álljanak vele, machonak kell mutatnia magát. Könnyebben elkapja ezért a gépszíj. Ő épp olyan gyermekem, mint te… 

        Azt megígérem, gyermekkorodban minden telhetőt megteszek, hogy a Nagy Választásra felkészítselek. Első tanács: messzire kerüld a fiúkat, aki előszeretettel beszélnek lenézően a lányokról. A „ribi” és rokonai nélkül is lehet lealacsonyítóan beszélni a nőkről.

        Igen, szoktam szexista vicceket mesélni. Tudod, hogyan ismerkedtünk össze édesanyáddal? Nagy társaságban voltunk, fiatalok, egy tábortűznél. Folytak a szexista viccek nóták. Például ez: „Ezért a legényért nem adnék egy hagymát/Aki a lány előtt összehúzza magát…” Igen, ez is szexista, és tudod, nem csak érted aggódom, hanem ikertestvéred miatt is… Vajon ilyen tréfák nem táplálnak-e benne bizonyítási kényszert, hogy eljátssza a machot?

        Eltértem a tárgytól. Ott anyád így replikázott a szőkés viccekre: „Miért mondanak egyes férfiak annyi szőkés viccet? Hogy abban az illúzióban tengessék magukat, hogy intelligensebbek azoknál, akik orruknál fogva vezetik őket…” Elismerően rámosolyogtam. Majd ezt a viccet sütötte el: „Miért teremtette az Isten először Ádámot, csak utána Évát? Mert minden remekmű előtt kell készíteni egy vázlatot…” Én erre azt válaszoltam: „Sajnos, mint sok nagy művésznek, a vázlata jobban sikerült…” Felszabadult röhögés tört ki a fiútáborból. Édesanyád előbb viszonozta az előbbi elismerő mosolyomat, majd gondolt egyet, és átült mellém… A többit tudod. Nincs tudomásom arról, hogy abból a társaságból bárkinek a családjában ilyen szörnyűség esett volna meg.

        Nemcsak az szexizmus, amit a lányok/nők ellen sütnek el. Lásd meg az érem másik oldalát is. Ám e tréfák csak addig viccesek, amíg ez kétoldalú. De ha egyoldalúvá válik… az a másik fél lábbal tiprása. Tanuld meg kiszűrni azt, aki ezt bizonyítási kényszerből teszi. Azt, aki felkapja a vizet, ha ellene sütnek el hasonlót, még ha nem is mondja, hogy „ribi”.

        Apropó, ribi. Én e szót hároméves koromban hallottam először édesanyám barátnőinek szájából. Majd egyik óvodatársam vágta hozzá egyik fiú(!) óvodatársunkhoz… Majd annak lettem tanúja, amikor nők így jellemeztek egy lányt: „Úgy öltözik/viselkedik, mint egy ribanc.” Csak ezután hallottam férfiaktól. Ígérem, ha fiútestvéred mondja, beszélek vele. Sajnos rendszerint nem leszek kéznél. De te igen.

        Idézlek: „Mire tizenhat leszek, addigra már jó pár srác megpróbál benyúlni majd a nadrágomba, és mivel olyan részeg leszek, hogy egyenesen állni nem tudok majd, hiába mondom, hogy nem akarom, a legtöbben csak nevetnek…” Ijesztő, hogy a fiatalok egyre korábban kezdenek bele a nemi életbe. A legtöbben a felnőttkor elérése előtt már több szexuális kapcsolaton is túl vannak. Tanácstalan vagyok, lehet, a tiltással tennék nagyobb rosszat neked. Kamaszkorban a jelszó: csakazértis… Elborzaszt, hogy nem tudsz majd nemet mondani, és főleg, mert tökrészeg leszel… Ami engem illet, megígérem, megértő leszek minden általad kimondott „Nem!!!” alkalmával, s felnőttként kezellek, amikor erre megoldást keresünk, s amíg fel nem nősz, ki nem ejtem a számon: „Fogadj szót!” Tanáraidtól és más felnőttektől is gyakran hallod majd e gyilkos kifejezést, azzal fűszerezve, hogy: „Főleg, mert kislány vagy!” És: „Egy kislánynak ezt illik/nem illik!”, miközben testvéred ritkán hall ilyesmit. Tudod, ez is szexizmus, még nő szájából is… Félek, hogy egyedül maradok majd véleményemmel.

        Üzenhettél volna Anyunak is, aki így etet majd babakorodban: „Egyet Anyukáért, egyet Nagymamáért…” Etet? Inkább töm… S te megtanulod, másnak kell eldöntenie, mikor elég – neked. Ha szembesítem, hogy neked árt ezzel, nemcsak ő, hanem nagymamád is letorkol, hogy ebbe ne szóljak bele, mert én csak egy férfi vagyok. S hiába hangoztatom félelmeimet: itt kezdődik az a folyamat, amikor elveszted képességedet, hogy kimondd: „Elég! Nem kell több!” Amíg anyatejjel táplálkozol, ha jóllaktál, kiköpöd a cicit, s magadból kikelve üvöltesz, ha megéhezel. Eleinte csak csokival eszed túl magad, gyomorrontásig, majd tökrészegre iszod magad. Szófogadóan megiszod a következőt, és a következőt… Mert más mondja.

        Fiútestvéredet még jobban féltem ettől. Neki a machoságát is bizonyítania kell, hogy szóba elegyedjenek vele a lányok… Átéltem. Engem is kínáltak cigarettával kamaszkorban. „Na, mi az, jófiúcska, nem mered?” — gúnyoltak. Legjobban egy lány vihogása fájt, aki tetszett nekem. Amikor az első bulin az osztály machoja újra akarta tölteni a poharamat, a „Mi az nem mered?”-re azt feleltem, nekem nincs szükségem arra, hogy a hiányzó férfiasságomat egy pohár alkohollal pótoljam. Kiverte a fogam. Rád bízom, döntsd el, ki volt a machobb. Tanuld meg az igazi férfit megkülönböztetni a megjátszottól. S ha testvéredet cikizik a barátnőid, vedd védelmedbe. Én nem leszek ott.

        Elborzaszt, hogy alkoholmámorban válsz felnőtté, nem pedig, mert te is erre vágysz, szerelemből. Ne feledd: jogod van nemet mondani az alkoholra is, és még határozottabban a szexre, amelyre nem vágysz. Aki kinevet, azt kerüld el nagy ívben. Na és, ha kilenc ilyen a tízből! Közülük kerül ki az, aki megerőszakol – ahogy megjósoltad -, huszonegy éves korodban.

        Lehet, nevetni fogok a viccein férfitársaságban. Az elsőn igen, talán a másodikon is. A harmadik viszont már gondolkodóba ejt. Aki lányokat/nőket rendszeresen ilyen viccekkel etet, attól óva intelek. Az a lányokat/nőket tényleg alacsonyabb rendűnek, ribancnak hiszi. S ezt már az irántad érzett szerelem se törli ki a tudatából. Egy önbizalom-hiányos személy, aki csak eljátssza a machot, bár nem az. Annyira élethűen játssza, hogy sok lány bedől neki, csak önmagát nem tudja meggyőzni, s hiába dug meg minden este más lányt… A bizonyítási kényszer marad, s nem tudja elviselni a visszautasítást. Ezért válik erőszakossá. Minek erőszakoskodni egy lánnyal, aki alig várja, hogy eggyé váljon vele egy szerelmi ölelésben? Egy ilyennel ne menj el randizni, s ne ülj be vele egy autóba. Nem keresek neki felmentést! Aki erőszakot követ el, az nem ember, múltjától függetlenül. Azért nem nevezem vadállatnak, mert sértő lenne az állatvilágra.

        Ikertestvéred talán három éves sem lesz, amikor Anyu megrója, ne sírjon, mert egy fiúnak nem illik. Miközben téged ölbe vesznek, és vigasztalnak, neki meg kell tanulnia magába fojtani érzelmeit. Ha összeverekedtek, ő húzza ki a lutrit, mert egy lányhoz nem illik hozzáütni. Egy férfinak egy életen át kell játszania a machot. „Légy erős!” — ez a jelszó. Ha nem, kicsúfolnak, s nem tetszel majd a lányoknak, akik igazi férfiakat akarnak maguk mellé, nem anyámasszony katonáját. Hej, hányszor vágták ezt fejemhez! Legtöbbször nők/lányok. Tudod, miért van szüksége több férfinak pszichoterápiára, mint nőnek? Mert nem tudnak sírni…  Egy életen át játszaniuk kell a machot.

        Nagyon aggódom, hogy ikertestvéred még gyermekkorban azt a következtetést vonja majd le ebből, hogy a fiúk/férfiak iránt azért nagyobb az elvárás, mert ők többet érnek, magasabb rendűek. Ez tévhit, amely állandó bizonyításra kényszerül. Például ribizéssel, szexista viccekkel… Segíts neki feloldani e dilemmát. Te leszel mellette, én meg távol. Ha mégis tudomásomra jut, számíthatsz rám.

        Ami a családon belüli erőszakot illeti, abban tudok legkevésbé tanácsot adni, hisz amiként üzenetedben is áll, nem mindig lehet előre látni. Ám sokat meg lehetne előzni, például a megfelelő párválasztással. Félek, hogy majd úgy találkozol a Nagy Ő-vel, hogy jól bemázolt egy srácnak, aki téged sértegetni mert. Igen, igazi macho, aki mellett biztonságban érezheti egy elesett nő magát. Elesett nőnek érzed magad? Ha igen, nagy hibákat követtem el a nevelésedben. Én független, erős nőt akartam nevelni belőled, és megbuktam. Lehet, biztonságban érzed majd a macho mellett, de ő a „rossznak” máskor is be fog mázolni. Egy vita közben te leszel a „rossz”…

        Számítottam felháborodásodra. Hiszen az a srác megsértett! Egy valamire való lovagnak kötelessége téged védelmébe venni! Ezért nem kell neked anyámasszony katonája! Micsoda dilemma! A macho lehet verni fog, téged is, gyermekedet is, a gyáva cserben hagyna… Vagy mégsem ilyen fekete-fehér az elosztás? Az igazi macho nem az, aki ütni tud, hanem aki el tudja kerülni, hogy oda kelljen ütnie.

        Mielőtt édesanyádat megismertem, jártam egy lánnyal. Osztályunk machojának is megtetszett. Megmondta, kopjak le, vagy… Nem ütöttem vissza… A lánnyal évek múlva találkoztam az orr-fül-gégészeten. Törött orrcsonttal… Tudod mi a legijesztőbb a történetben? Visszatért agresszív férjéhez, ahogyan a legtöbb bántalmazott nő teszi. Remélem, ha mégis ide jutsz, te nem teszel így. Aggódom. Ha valaha mégis családi agresszió áldozata leszel, egykori gyermekszobád várni fog. Ha válnod kell, szintén. Ha csak a gyermekeidre kell vigyáznunk, akkor is számíthatsz majd ránk. Ezt édesanyád nevében is megígérhetem.

        Komolyan aggaszt, hogy te Mr. Tökéletest keresed, ugyanis ő nem létezik. Nyugodtabb lennék, ha Mr. Csodálhatóval megelégednél. Az előbbit keresve jobbat nem tehetsz, mint valakit felruházz Mr. Tökéletes tulajdonságaival. Bárkit is ruházott fel ezzel képzeleted, csak idő kérdése, hogy párodról lehulljon a lepel… Sajnos rólad is… Hiszen ő is Miss Tökéletest kereste benned. Feltehetően ekkor jön majd el az a pillanat, amikor csalódva benned sértegetni kezd. Fejedhez vágja, hogy nem vagy Miss Tökéletes, hanem… Nem kell ribancnak szólítania… Bármilyen megalázó címke megfelel, amire érzékeny vagy. Ez az első lépés egy síkos lejtőn, amelyen a következő állomás egy „finom” arcul legyintés, majd egy valódi pofon, végül a kékre-zöldre verés, a kórház, majd…

        Zavarod érthető. Eszed azt sugallja, menekülj, de vágysz elhinni, hogy talán egy múló civakodás az egész, s párod újra az lesz, akibe szerelmes lettél. Ám ha ő Mr. Tökéletes, kizárólag magadban keresheted a hibát… S idegesítő voltál, hisztis, s követtél el hibákat. S ameddig a bűnöst kizárólag magadban keresed, megoldást nem találhatsz. De akkor sem, ha kizárólag benne… A lejtő egyre meredekebb előttetek. Fizikailag te fogsz jobban szenvedni.

        Óva intettél a ribizés és a szexista viccek veszélyeiről, én is óva intelek, hogy a verbális agresszió csak egy állomás a fizikai felé vezető úton, komolyan kell venni. Sajnos verbális agresszióban a nők járnak elől… A klasszikus szexista vicc szerint azért van anyanyelv, és nem apanyelv, mert otthon apu nem jut szóhoz… Feltehetően párod, is a „jó példát” édesanyjában látta… A férj szapulása is szexizmus, nemcsak a feleségé…

        Arra kértél, ne engedjem, hogy fiútestvéred ribinek szólíthasson lányokat. Ennél többet is megígérek. Azt is hallja majd tőlem, hogy nőt/lányt semmilyen körülmény között nem szabad megütni. Sőt, fogjál szavamon, ha bármelyiketeket megütlek egyszer is, nehogy azt a példát lássa tőlem, hogy azt, aki rossz, azt meg kell verni, nehogy párja legyen majd az áldozat. Jó lenne, ha más apák is követnék példámat. Ám ha jövendő párkapcsolatára gondolok, aggódni kezdek. Ha ezt szó szerint követi, hogy maradhat egy családi vita közben, az a férfi, akire párja felnézhet, hiszen a nő egyik megalázóbb jelzőt a másik után vághatja fejéhez kockázat nélkül? Én ilyenkor a hallgatásba menekülök, bár édesanyádat semmi sem hozza ki jobban a sodrából, mint ez a hallgatás… Közben bennem egyre gyűl a düh és a tehetetlenség, s mivel központi fűtés van a lakásban, nem követhetem nagyapám példáját, aki ilyenkor mindig elment fát vágni… Egyetlenegyszer csapott csak az asztalra nagyot üvöltve: „Eléég!!!” Akkorát, hogy a harmadik szomszédba is elhallatszott. Öklét be kellett kötni.

        Még aggasztóbb, ha majd mindig csak magadban keresed a hibát, s tipikus áldozatként bűntudatod lesz a megalázó címkéktől. Az áldozat viszont támadásra provokálja az üldözőt. Férjed/párod előbb-utóbb bántalmazni fog. Egy leszel a bántalmazott nők közül, kiknek egyharmada sem mer panaszkodni, sőt még ők rejtegetik a családi szégyent. Megjegyezném, hogy a bántalmazott férfiaknak még egy százaléka sem fordul segítségért. Harmincszor kevesebben, mint a nők…

        Ha ilyen önvádoló a jellemed, én apaként megbuktam. Nem azért, mert elsütöttem néhány szexista viccet, s nem szóltam testvéredre, ha ribizte a lányokat. Azért, mert nem tudtam belőled azt az erős és független nőt nevelni, akit szerettem volna. Üzeneted minden szava egy tipikus áldozaté. Ami veled fog történni, kizárólag a férfiak bűnösek, csak ők tehetnek bármit is a megelőzéshez. A férfiak itatnak le, ők aláznak meg, ők ütnek meg, és erőszakolnak meg, s te semmit sem tehetsz ez ellen, e segélykérő levélen kívül…

        Adok egy tippet, miként kerülheted el ezt az áldozatszerepet. Miért is kell megalázva érezned magad, ha ribiz valaki? Hiszen nem vagy az! Nem téged, hanem önmagát jellemzi! Nem érted? Úgy gondolod, még fel is mentem a szexista férfiakat? Tévedsz, neked akarok adni egy pajzsot, ami megvédhet a megalázástól.

        Alázz meg! Van öt perced, bármit tehetsz, mondhatsz, és érd el, hogy megalázva érezzem magam! Jólneveltséged, minden zsigered ellenkezik ez ellen? Akkor félemlíts meg! Ne fenyegess, hanem érd el, hogy megrémüljek! Fogadunk, hogy nem sikerül? Én végig mosolyogni fogok hiábavaló küszködéseden. Még mindig nem érted? Akkor egy analógiával próbálom érzékeltetni, mire utalok. Képzelj el egy ötéves gyermeket, amint megfenyeget egy felnőttet: „Megverlek!” A felnőtt feltehetően megmosolyogja. Fenyegetőzni a gyermek tud, de megfélemlíteni nem. Mondhat valaki nekem bármilyen megalázót, de megalázni akkor sem tud, ha lepereg rólam. Ha nem vagy ribanc, miért vedd a szívedre, hogy azt mondták? Hiszen nem igaz! Miért tégy annak a semmirekellőnek egy szívességet? Peregjen le rólad! Érted már?

        Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ígéreteimnek eleget tegyek, de nem sikerülhet minden. Ahogy nem vagyok Tökéletes Férfi, Tökéletes Apa sem. Hibázni fogok, de majd igyekszem helyre is hozni őket. A fő cél, amit kettőtök nevelésében követni fogok, hogy felelős felnőtté váljatok. Lehet, védelmedben szembe szállok majd egy tigrissel is, megvédelek a sushitól is, de a feminizmustól, az áldozatszereptől neked kell megvédened magad. S testvéreddel vigyázzatok egymásra! Én nem leszek örökké.

 

UI. Ha ennyire aggasztónak tartod a ribizést, győzd meg barátnőidet is, hogy ne ribizzék egymást. Logikádat követve, egyszer egy kisfiú tényleg elhiszi, hogy a nők azok, ha már egymást így szólítják/jellemzik. De van még egy kérésem. Gondolj ikertestvéredre. Ne hagyd, hogy lányok csúfot űzzenek fiúkból, főleg olyasmivel, ami férfiasságukban alázza meg őket, legyen az termet, ügyesség, bátorság, akármi. Nem meglepő, hogy az áldozat gyűlölni kezdi megalázóit, ki tudja, hogyan fizeti majd vissza, ha felnő? Az lenne meglepő, ha nem gyűlölné őket, és nem tekintené ribancoknak. Egy ilyen srác nehezen lel majd partnerre, de a szexualitás egy alapvető szükséglet. Könnyen egy későbbi erőszaktevővé válhat. Gondolj ikertestvéredre is, ő is kerülhet ilyen helyzetbe.

 

Szeretni foglak kislányom, téged is, testvéredet is, jobban, mindennél a világon. Vigyázz magadra, vigyázzatok egymásra.

 

                                                                                                                                                               Leendő apukád

 


[1] https://www.youtube.com/watch?v=dP7OXDWof30  A Divány internetes portálon keresztül a magyar olvasókhoz is eljutott. http://divany.hu/kolyok/2015/12/20/daddy/

Legutóbb szerkesztette - Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 769 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miutén két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban korházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam klmiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakcióanalzis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.