Bak Ritának A kert c. versére
Versed kertjét
nézed –
Percek óta
hasonlót gondolok:
mikor tér be hozzám
ujjait nyelvén rebbenő szavak
fénynyalábja.
Vágy láttat
a megpucolt üvegként
átlátszó csöndben:
egy szót,
mondat-mozdulatokat…
Csodát
ragyogtat a remény,
s lám,
vers lobbant
az egyik kerti fán!
Legutóbbi módosítás: 2015.11.18. @ 17:30 :: dudás sándor
