Kinn már teljesen kivilágosodott, de nem akarok felkelni az ágyamból. Nyakig húzom magamra a takarót. Még jó, hogy szombat van, és nem kell munkába mennem. Nehezen veszem a levegőt, fáj a fejem. Valahonnan nagyon mélyről köhögni kezdek. Ég a szemem, folyik az orrom. Valószínű, hogy elkaptam valami nyavalyát — nyögtem — miközben sokadjára megtöröltem az orrom. Ki kell tápászkodjak az ágy rejtekéből, mert elfogyott a papírzsebkendő, amit az este lefekvés előtt előreláthatóan magam mellé tettem. Szinte fizikai fájdalmat éreztem minden mozdulatomra. Meggörnyedt derékkal a kamra felé vettem az irányt. Jól felpakolom magam egész napra — volt a gondolatom, hogy meg se keljen mozduljak, de ha már úgyis járkálok, akkor főzök magamnak teát is, fűztem tovább a gondolataimat. Jól becitromozom… méz…, hisz a kamra mélye mézet is rejt… Még az ősszel kaptam a felettem lakó szomszédomtól. Imádom a lépes mézet… Minden erőmre szükségem van, hogy ne essek itt mindjárt össze. Sírni volna kedvem. Mindjárt lobog a víz, csak kibírjam… tudom, ha lefekszem még egyszer nem biztos, hogy rászánom magam arra, hogy tébláboljak a lakásban. Hapci…, hapci…, hapci… — egészségemre — mondtam. Tenyeremmel végigsimítottam a homlokomon. Melegebbnek éreztem, mint általában. A zsúrkocsiról levettem egy tálcát és rápakoltam mindazt, amire egész nap szükségem lehet. A finom citromos teával megtöltött kancsót, egy bögrét, két darab mandarint, egy almát, egy narancsot, a mézet és egy kiskanalat… egy üveg őszibarack még jól esne… Még a nyáron raktuk el a fiammal. Letettem a dohányzóasztalra a tálcát és szinte beleestem az ágyba. Kész nincs tovább erőm. Régen vert már le vírus ennyire a lábamról. A lázmérő… nem…, nem…, meg sem próbálom… majd később… most pihenek. Megcsörrent a telefonom. Ki hívhat? Pillanatok alatt összeállítottam egy képzeletbeli listát, fontossági sorrend alapján. Nem, ő nem lehet… és ha mégis?
— „Csókolom!” — jelentkezett be. — „Hát, jöjjön és csókoljon!” — mondtam kacagva. Magam mellé képzeltem őt, karjaival szorosan átölel, és szenvedélyesen megcsókol. Beleborzongtam. Így csak ő tud csókolni… Ahogy beszél hozzám, behunyom a szemem… érzem az ízét… álmodom… Kiugrom az ágyból… Nyitom az ajtót…
Legutóbbi módosítás: 2015.04.27. @ 10:52 :: Lénárt Anna