Böröczki Mihály - Mityka : Csipkedett

Egy tojás kellett, liszt,  meg só, szemernyi,

utána eggyé gyúrni, kisodorni,

jó maradásra deszkalapra tenni,

hogy kellő időt tudjon nyugovolni,

 

meg anyám, aki bírta az egészet,

s oda se nézve csipkedte darabra,

az éhes tészta édes örömé lett,

a leves lassan forrt, elült a habja,

 

s a két kéz, mint ki főztjével beszélget,

a tésztacsöppöt lobbolt lébe rakta,

s úgy nógatózott kedvet az ebédnek,

ahogy a szél fut nyáridőn a Napba,

 

de mára csak az íz maradt egészben,

de ideérzem, visszakanalazva,

hogy minden öröm ott gőzöl a készben,

hogy tányérok ügyelnek kanalakra,

 

s az asztal úgy terítve, mint az oltár,

kopott szürkéből kiszakadt fehérben,

s én nyeldekelek minden egyes sornál,

csak anyám marad végig észrevétlen.

Legutóbbi módosítás: 2014.06.30. @ 06:57 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.