Tóth Zita Emese : Ív

 

Mostanában túlhordtam az aggodalmat,

nem mindegy, hogy szeretlek vagy urallak.

De ami fent éles, állandó képnek látszik,

az lent csak olykor homályosan felszikrázik,

és ami idebent újra és megint összerak,

az odakint tűnik, világgá szalad.

S mint nyugalom ül vállamra a szíved,

szájvonalamhoz rajzol felfelé görbülő ívet.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.02.16. @ 21:00 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 144 Írás
Életrajz röviden. Ez kötelezően kitöltendő mező.