Örökké csak sóhaj ült a válladon,
mely később megragadt a lábadon,
s álladnak mozgását is behatárolta.
Pihen tüdőmben
gondolatod.
Foglak még üstökös csóváján izzani látni,
melynek hátteret az égi köd ragyog,
kísérve köhögök egy nagyot…
túl vizes az este.
*
Tüdőmben hideg
gondolatod.
Örömmel “hallom”! 🙂
Elidőztem kicsit a soraid felett, ízlelgetve őket a tüdőmben. 🙂
:)) Hálás vagyok minden napsugárért, szóért és köhintésért! 😀
Khmmm… :nap
“Foglak még üstökös csóváján izzani látni,
melynek hátteret az égi köd ragyog,
kísérve köhögök egy nagyot…
túl vizes az este.”
Csak így tovább! :BOR
:nap
Merésznek kell lenni 🙂
Merész.