Bogár Gábor : Krisztus

                                       

 

 

a legdicsőbb koronát tüskékből fonták

cinikus római katonák

és begyöpösödött zsidó törvénytudók

buzgón helyeselték, hogy a Te

csodálatos fejedet díszítse

megpróbáltak összehasonlítani Téged, a Törvényt

a törvényről való elképzeléseikkel

amelyeket szentnek hittek

Veled, aki magad vagy a Szentség

 

ostobák

minden ostoba érteni akar Téged, az Istent

a Felfoghatatlant

bocsásd meg nekünk értelmünk beképzeltségét

a világ sötétjében tapogatózva

meleg vackomon, elalvás előtt

ajkamon beszéded ízével

neved ízével várom az álmot

és arra gondolok: Te talán nem alszol soha

 

azután arra: dehogynem, biztos alszol, és álmodsz is

hiszen annyira szeretsz bennünket, embereket

hogy mindenben közösködni akarsz velünk

azért vettél magadra testet is

amelyet mi irigyeltünk Tőled

ez már túl sok volt nagylelkűségünkhöz képest

Isten és még teste is legyen

bocsásd meg nekünk kicsinyességünket

vajon nem unod-e végtelenedszer hallani

ezeket a szívből jövő „ bocsásd meg „-eket?

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bogár Gábor