Pásztor Attila - Atyla : A vörös főkötő

Alexei A. Harlamoff festményéhez

 

 

Vendégségbe visznek… Bálba!

Ahelyett, hogy otthonkába’

babázgatnék… Mutogatnak.

Hol ennek, hol meg amannak…

Mosolyognak – nem is értem –

kinézték a vőlegényem!

Nyolc éves vagyok, félárva –

ráhagytak keresztanyámra.

… Anyám eltűnt, apám néha

meglátogatna, de léha!

Ő küldte a főkötőmet –

ne is lássam – soha többet!

 

Keresztanyám ma már módos,

tűzrőlpattant – nem komótos…

Álmodozva hallom sokszor:

lovagolt… Nála az ostor.

Férje senki… Csinovnyik. Jaj!

Csúfolták is érte: “Nyikhaj!”

Végül agyonverték… mustrált!

Behajtó volt… Sokat ugrált.

 

Üt az órám… Szépen szóló…

Éjfélkor is csengő-bongó!

… Bár lennék újra szobámban!

Szívemben tél… Pedig nyár van.

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Pásztor Attila - Atyla
Szerző Pásztor Attila - Atyla 227 Írás
Becsületes nevem: Pásztor Attila Művészet kedvelő, ok-le vele s bohó mérnök víg zettséggel... NME 1985