Seres László : Fordított csillagrendszer

2012.12.07. Seres László Vers 22
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Ma még a lábaimon állok keményen,

a föld már lazán. 

Keringünk gyökerestül együtt.

ő taszít, mikor vonzanám. 

 

Ő a nadír, én meg a zenit,

 mint fordított csillagrendszer. 

Úgy kerülök egyre közelebb hozzá,

ahogyan öregszem.

 

S hullok ölébe, ő meg énrám. 

Várom, hogy magával ragad. 

Poraimtól  ő lesz élőbb, 

én meg tőle gazdagabb 

Legutóbbi módosítás: 2012.12.07. @ 06:40 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.