P. Tóth Irén : Nem akarom tudni

Istenem-Istenem merre jársz vajon

mikor annyi baj van?

Mikor itt lenne dolgod zűrös zivatarban?

Hányódva keresem a hogyantovább-ot

villámaidtól dermedten állok.

Lét mocsarából kiutat keresek

Istent ébresztő szavakat szeleket…

Régi tanítások durván megtaposva

rémülten ébredek e sötét virradatra.

Istenem-Istenem ma semmi nem biztos –

nem akarom tudni a jövő mit hoz!

Legutóbbi módosítás: 2012.05.17. @ 18:27 :: P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.