Szulimán Eleonóra : Harkálykovácsműhely

Nyomtatás

nesztelen lépkedek

talpamon tapadnak

fonnyadó levelek

árulkodó hangok

árulkodó jelek

fenn a fán fakopáncs

odújába rejtett

tobozmagot szemezget

dobol és dobol

zengnek az ütemek

fekete fejével

szorgosan bólogat

piros sipkája hív

messzire virít

nézem, csak nézem:

-különös teremtmény-

fáradhatatlan fadoktor

műhelyében szüntelen

finom forgácsot szór

 gyorsuló tempóban

pereg a dobszó

élősködők pusztulnak

korhadó fatörzsek

épülnek, gyógyulnak

nézem, csak nézem

közelében vagyok

megismételhetetlen

  nagyszerű állapot