dudás sándor : Az Angyalcímeres VI.

Nyomtatás

A feudalizmusban a föld volt a legnagyobb érték. Saját tulajdon földje azonban csak nemesnek lehetett. A nemesek a majorságokon ââ?â?¬ földjük jobbik részén ââ?â?¬ maguk gazdálkodtak, birtokuk másik részét felparcellázták telkekre, ezeket használták a parasztok, súlyos dézsma- és robotszolgáltatásokért. A magyar polgári forradalom a telkeket a jobbágyoknak juttatta. (Akik negyvennyolcban valami oknál fogva nem voltak a telkekben, azok nem kaptak semmit. A kirekesztett zsellérekb?l lettek a béresek, cselédek, mez?gazdasági napszámosok. Földigényüket száz év múlva az 1945-ös földosztás elégítette ki.) A legel?ket általában közösen használták, a birtokosok a jobbágyokkal… A XIII. század közepéig s?r? faluhálózat volt itt. A nagy legel?kön parasztok hatalmas nyájai forogtak. Pásztorok és betyárok hazája volt az elvadult táj az elkülönülésig. A hajdani jobbágytelkekhez jókora legel?t mértek, s?t a házas zselléreknek is juttattak két-két holdat. Els? id?ben szántották, vetették, de a megbolygatott f? alól egyszer?en felszabadult a homok és elöntötte a határt. A vet?magot a szél a szomszédba hordta. Az érdekl?dés ellanyhult, sokan tehernek érezték, és hamar túladtak járandóságukon, volt, amikor cip?ért vagy csupán jó szóért herdálták el a két holdakat…

Ezután próbálták gyümölcsfákkal, sz?l?vel megkötni a homokot…

Sose volt itt az Alföldön könny? az élet… Ma, mint országszerte, egyre csökken községünk lélekszáma. Évr?l évre kevesebben születnek, mint ahányan eltávoznak az él?k sorából. Tudjuk, emberbe, jöv?be látni nem lehet. Mégis. Vannak olyan motívumok, amelyekb?l következtetni lehet…

1939. márc. 1-jén a Belügyminiszter kötelezte Tápiószele elöljáróságát: a két szelei orvos közül az egyik költözzön Haleszba, s ezzel ââ?â?¬ közelebb lakván ââ?â?¬ könnyítsen Halesz közel 3000, valamint Újföld és az ún.: Sz?rös közel 2000 lakójának betegellátásán. Egyben máshová csatolta Farmos községet, amelynek ellátása eddig Szele feladata volt.

Dr. Bitskey Géza szelei orvos is hozzászólt a Belügyminiszter rendelete nyomán keletkezett vitához. Hozzászólásából részletek a „Nagykátai Járás” 1939. július 9-i számából:

„Megegyezett az elöljáróság a két orvossal és azok nem hivatkoztak szerzett jogokra, hanem a köz érdekében vállalták a változást. Kapott tehát a Halesz három orvosi rendelést, két csecsem?-tanácsadást meg egy terhes-tanácsadást, és Újföld-Sz?rösnek maradt az eddigi rendelése, de kib?vült Stefánia terhesrendeléssel…

Tegyünk egy kis összehasonlítást a Ferenc József aranykor és a ma állapotai felett. Akkor 1914-ben magam voltam a körorvos. Ha egy sz?rösi beteghez kocsin (akkor még autó nem volt) kimentem, akkor négy-öt óráig nem volt orvos a faluban… A csecsem?halálozás félelmetesen nagy volt, s az emberek sokkal rövidebb ideig éltek, mint most. Akkor az átlagos emberi életkor ötven év körül volt, ma hatvan felett van!… Kijár az orvos a legtávolabbi külterületekre, ott megszabott id?ben rendel, felkeresi a fekv? betegeket, baleseteset, a nehéz és kockázatos szüléseket autóján percek alatt kórházba viszi. A haladás tehát nagy, megfelel a kor követelményeinek… A tanyai iskolák nagyon szépek, belterületi iskoláink nyomorúságosak, egészségtelenek. Óvodája ennek a nagy és szegény sokgyermekes községnek még csak most vajúdik. Közvilágítása 1913-ban volt, ma nincs. Utcái, úgy a gyalogosok, mint kocsik részére az év jelent?s részében járhatatlanok. Új telepesei pedig ordító példái annak, hogy így nem szabad házhely akciót csinálni! Itt vagy megálltunk harminc évvel, vagy visszafejl?dtünk… Tápiószele egyik óriási határának szélén van a falu, másik szélén a Halesz, és a harmadikon Sz?rös puszta. Éppen ezért orvosi ellátása sohasem fogja megközelíteni egy zárt terület orvosi ellátását… Mivel lehetne pillanatnyilag megoldani a kérdést? … Egyik orvos járjon ki hetenként kétszer Haleszba, másik Újföldre, szintén hetenként kétszer… Helyezzék az új orvosi rendel?t központosabb helyre, valahol a Gombosféle sz?l? közelébe… kintlakó véd?n?vel, aki kerékpáron, különösen nyáron s?r?n látogassa a bélhurutnak kitett és gyakori halálozású csecsem?ket… Építtessék ki a telefont az újföldi és sz?rösi iskolákhoz…”

A részletekb?l sok minden felsejlik… Ennyit a múltból, és most vessünk egy pillantást a belátható, a tervezett jöv?be.

A kis falvaknak, félrees? tájaknak lesz-e helye, szerepe Európában? Milyen utak rajzolódnak falunkból az új világba? A f?város sokféle vonzása, a városlánc (Szolnok, Újszász, Abony, Cegléd) árnyékában lesz-e, ha igen, miben rejlik Újszilvás megtartó ereje? Ezeken a kérdéseken töprengek, miközben a Polgármesteri Hivatalba igyekszem egy kis közszolgálatra: Petrányi Csaba jegyz?vel eszmét cserélni.

ââ?â?¬ Játsszunk el a gondolattal: 2018-at írunk, hazánk rég EU tag, nem könnyen, de immár felzárkóztunk a fejlett nyugati országok színvonalára. Jegyz? úr, mit lát Újszilváson?

ââ?â?¬ Teljesen kiépített infrastruktúra. Gondozott házak, kertek…

ââ?â?¬ A belterület java része futóhomok…

ââ?â?¬ Az nem baj. Attól még lehet gondozni. Füvesíteni, veteményezni, locsolni. A falut erd?k veszik körül. Jó leveg?, csend, nyugalom. Minden adott a nyugodt, eredményes gazdálkodáshoz. A Parcellán jó term?földek vannak, kivezetjük az ivóvizet… Akik itt laknak, élnek a természetben, anélkül, hogy le kellene mondaniuk a civilizációról. Hiszen már manapság is házába viheti a világot: m?holdas tévévev?k, számítógép, telefon. A hétvégi házaknak nem látom jöv?jét. Az infrastruktúra fenntartása sokba kerül, tehát, úgy vélem, nem éri meg senkinek, hogy mondjuk, Pestr?l idejárjon hétvégeken. Egyébként is, olyan emberekre lesz szükség, akik itt élnek, m?velik a földet, részt vesznek aktívan a község életében. A szennyvízelvezet? csatorna kiépítése után következik az utak aszfaltborítása. Van munkánk. Meggy?z?désem: az agráriumnak falunk életében, a jöv?ben a mainál jelent?sebb szerep jut.

ââ?â?¬ Gyártelepítés? Turizmus?

ââ?â?¬ Kisebb üzemekr?l lehet szó: malom, táp- és terménykever?-üzem. A komlótermelés újra beindul. Többféle komlót telepítenek a régi helyére. A komlószárító, felújítás után visszakapja régi szerepét. Szelektív hulladéktárolásra is gondolunk, hiszen a papír például újra-feldolgozható hasznos hulladék. Turizmusra is van lehet?ség. Kerékpártúra az erd?kben. Hétvégi programnak hangulatai esték, szalonnasütés a szabadban.

ââ?â?¬ Ehhez szállás kellene.

ââ?â?¬ Megoldható. Magánházaknál. Panziók létesítése. Hiányzik a vállalkozó szellem, a lehet?ségek „meglátása”.

ââ?â?¬ A térség gazdaságát is akadályozza Budapest rossz közúti megközelíthet?sége. A közelmúltban értesültem arról, hogy jöv? év január elején megindul a Budapet-Nagykáta-Szolnok vasútvonal rekonstrukciója. Az ilyesmit nem húsz évre csinálják… tehát marad minden a régiben?

ââ?â?¬ A rekonstrukció elkészülte után rövidül a menetid? és s?r?bben indulnak a járatok. Optimális lehet?séget látok, a rövidebb ingázási id? lehet?séget nyújt arra, hogy a f?városi munkahelyek szívesen alkalmazzák az innen eljárókat, hiszen a magyar munkaer? sokkal olcsóbb, mint a nyugati. Ehhez nekünk is van tervünk: úgy tíz év múlva saját busszal rendelkezünk, ami Nagykáta és Cegléd felé jelent?sen felgyorsítja a közlekedést, és olcsóbb, mint a Volán-járat. Sz?l?sön és Szelén, ahol érintjük a 311-es utat, buszfordulót építünk ki, így egy járm? naponta s?r?járatot tud megvalósítani.

ââ?â?¬ Vagyis Eldorádót teremtünk lakóhelyünkön?

ââ?â?¬ Aki így képzeli el az életét, annak igen. Említettem a lehet?ségeket, és kocsival „beszaladni” valamelyik közeli városba, sokaknak már ma csak percek dolga. És amit még fontosnak tartok: ha megkapjuk a pályázatra beadott igénylést, még ebben az évben kábeltévéje lehet Újszilvásnak. Rendszeres híradásokkal, riportokkal még nyitottabbá tehetjük a közéletet. Telefonon már m?ködik a közéleti információ-szolgáltatás. Bárki érdekl?dhet. A közeljöv?ben Internet, Telefax áll a lakosság szolgálatára, a „Teleház”-program keretében. Még egyet! A jöv?ben nagyon fontos szerepe lesz a sportnak, a szabadid? kulturált eltöltésében. Van igény testépít?- és küzd?sportokra. Tervezünk Szabadid?-parkot, az Antik-presszó mellé, vagy a Válykosra, teniszpályákkal, egyéb sportolási lehet?ségekkel.

ââ?â?¬ Nem tart tehát a község elnéptelenedését?l?

ââ?â?¬ A ’90-es évek elején csökkent, mintegy 10%-al a falu lakossága, de ’95 óta stagnál. Bízom benne, húsz év múlva legalább ugyanennyien lakják a falut, mint ma: 2500-3000 lélek.

ââ?â?¬ Reméljük! Köszönöm a beszélgetést.

Ezzel a riporttal a Szerz? ââ?â?¬ miután a régmúlttól a közeljöv?ig kalandozott Olvasóival, pontot tesz az ANGYALCÍMERES végére.