Gősi Vali : Miért, Mama?

 

        Fecske-fiakat búcsúztatni

lombhulló őszön búsan temetni

valakit sírva összeborulva

nem kísérsz mama

apám a sírban

sorsunkat őrzi

imakönyv lapja tűnt illatát rejti

zsoltáros hangja szép hagyatéka

felhangzik néha még

csendesen

sötét álmatlan éjeken

 

fejfáját ölelve szólongatni

− ne fájjon úgy ha elszakad

tőle is életfonalam −

nem jössz velem

kínsikolyban az életem adtad

árvádat hűtlen’ mégis elhagytad

nyikorgó magányos kapunál

nem várod jöttömet soha már

miért anyám

 

átlényegülve hófehérbe

kovászt sem lehelsz már új kenyérbe

szivárvány-emlék andalít

a hiányra könnyű szél simít

ölelés-emlékű gyógyírt

hajad színére éjsötétben

égszínű fátylat sző a csend

 

hangod zenéje szökik az éjben

félszegen átoson

sejtelmes álmodon

égbe hív csendesen

ott vár a gyermekem

miért hagytuk hogy így legyen

miért Mama?

 

Legutóbbi módosítás: 2011.08.07. @ 09:04 :: Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/